"Mi fér bele „egy asszony életébe”? Mi történik azokkal a reményekkel, amelyek egy fiatal leány szívét betöltik, amikor életörömmel telve kilép a zárdából? Csupa bizalom és lángolás, vágy és érzékiség, de nagyon hamar csalódnia kell romantikus álmaiban és reményeiben. Mindarról, amiben hisz, kiderül: illúzió csupán. Illúzió a szerelem, illúzió a házasság, és annak bizonyul az emberi tisztességbe vetett hite is. És amikor úgy érzi, hogy több fájdalmat már nem képes elviselni, csalódik a fiában is. Csalás, mohóság van minden mögött, s e vad erők még az emlékeiből is kifosztják az asszonyt. Jeanne életét fiatal leány korától sivár napjait tengető öregasszony koráig követheti nyomon az olvasó. S e reménytelennek tűnő világban Jeanne számára nem marad más vigasz, mint a kis cselédlány regényt záró búcsúszavai: „Látja, az élet nem olyan jó. De nem is olyan rossz, amilyennek hisszük.”
A könyv egy nemesi származású lányról/nőről/asszonyról szól, akinek az olvasó egész szerencsétlenségekkel és balsorssal teli életét figyelemmel kíséri.
A gyönyörű tájleírások és a remek kis karakterek (az apa, az anya, Julien, még Lisen is bámulatosan jól kidolgozottak, és megfoghatóak) mellett maga a történet is lebilincselő. A kötet fele még az ifjúkort taglalja, részletesen leírva például a fiatalok nászútját, aztán hopp és a kis Paul hirtelen 10 éves lett. Mi a franc? :D
Azért az reménnyel tölt el, hogy a legtöbb embernek nem ilyen balszerencsés az élete - rossz házasság, csalódás a társadalomban, a vallásban, az erkölcsökben, és még saját fiunkban is; nem mindennapi.
Maupassant varázslatos eszközökkel testesíti meg magát a szomorúságot, és képes pillanatok alatt elérzékenyíteni bárkit.
A könyvnek 5/5-t adok, alig tudtam letenni. :)
 |
| amikor először kezdtek rosszra fordulni a dolgok Juliennel... |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése